A MI STAR WARS-TÖRTÉNETÜNK - 2. RÉSZ

2018.09.28 12:29
Hogy megünnepeljük a Solo: Egy Star Wars-történet DVD- és BD-megjelenését, leültünk beszélgetni a film színészgárdájával arról, hogy milyen érzés volt bejárni a messzi-messzi galaxist, akár az Ezeréves Sólyom fedélzetén. Mit jelent a Star Wars a színészeknek? Milyen érzés volt először körbenézni az ikonikus díszletek között? Emilia Clarke, Paul Bettany és Phoebe Waller-Bridge erről mesélnek egy exkluzív interjúban.
 
A Solo: Egy Star Wars-történet DVD-n, BD-n és fémdobozos BD-n jelent meg Magyarországon. Az utóbbi két változat tömve lesz olyan extrákkal, mint kimaradt jelenetek, interjúk a szereplőkkel és a film készítéséről szóló, most először látható werkfilmekkel. Szóval nekünk is lesz mit felfedeznünk a film által kínált intergalaktikus kalandokon is túl!
 
PHOEBE WALLER-BRIDGE: L3-37
„A Solo forgatásán töltött első napomon egyszerre voltam ideges és izgatott. Mielőtt még betettem volna a lábamat, már akkor tudtam, hogy azok az emberek, akik ezeket a díszleteket felépítették és a kosztümöket, lényeket megalkották, szakmájuk legnagyobb mesterei. Így sejtettem, hogy egy mágikus világ vár rám. Egy barlangbejáratra hasonlító ajtón keresztül léptem be a díszletek közé, és hirtelen minden füstös lett. A világítás sejtelmes volt és nagyon valósághű. Láttam lényeket a bárpult mögött, ahogy italokat szolgálnak fel. Egy ketrecet droidok állták körül, és szólt a zene.
 
Amikor megmutatták nekünk a pilótafülkét, hirtelen mindenkiből kitört a benne lakozó 8 éves. Mindenki meg akarta nyomni az összes gombot, ugyanakkor paráztunk, hogy semmit se rontsunk el. Egyszerre volt nagyon érzelmes és hiperaktív ez a pillanat, ugyanakkor pánikszerű is. Szerintem a producerek tudták, hogy a felvételek megkezdése előtt legalább egy órával oda kell vinni minket, hogy fel tudjuk dolgozni a látottakat.
 
Nem volt könnyű beülni L3 vezetőülésébe. Ha már benne ültem, az rendben volt, de beülni nem volt egyszerű, ugyanis rajtam volt a droid jelmeze. Volt egy pillanat, amikor azt hittem, hogy a robotlábakkal ez egyszerűen nem fog menni, de végül csak sikerült bemásznom az ülésbe. Rengeteget gyakoroltam a ki- és bemászást. De mikor végre leülhettem, onnantól kezdve minden fantasztikus volt. Volt egy hatalmas kivetítő, ami minden ablakot befedett, így tényleg olyan érzés volt, mintha kirepülnénk az űrbe.”
 
EMILIA CLARKE: QI’RA
„Az első díszletet, melyet bejárhattam a Solón, Európa egyik legnagyobb stúdiójában húzták fel. Az angliai PineWood Studios-ban, és hatalmas volt! Tiszta őrület. Abban a jelenetben Hannak és Qi’rának épp hogy sikerült elmenekülnie Proxima úrnő karmaiból, és épp az űrkikötőben voltunk. Körülöttünk droidok és rohamosztagosok, szóval minden eléggé Star Warsos volt. Voltak drótokról lógó kamerák és mindenféle lények. Ennél Star Warsosabb nem is lehetett volna az egész. Olyan érzés volt, mintha az egész Star Wars-univerzumot belesűrítették volna egyetlen díszletbe. Hát ez volt az én első napom a forgatáson.
 
És hogy milyen érzés volt belépni eme díszletek közé? Lenyűgöző. Kívülről meg kellett őriznem a hidegvéremet, miközben magamban hangosan ujjongtam. Kívülről azt mutattam, hogy ’Csak lazán, ne izgasd fel magad.’ De magamban teljesen padlót fogtam, és majd kiugrott a szívem az izgalomtól.
 
És hasonlóan király érzés volt először fellépni az Ezeréves Sólyom fedélzetére. Az embernek nem is kell annyira elkötelezett rajongónak lennie ahhoz, hogy elfogja az az érzés, mintha a Télapó játékgyárában mászkálna. Egyszerűen lehengerlő volt. Nem gondolnád, hogy ennyire földbe fog döngölni, de az, ahogy ez a franchise mindenkire ekkora hatással tud lenni, egyszerűen fantasztikus. Nagyon-nagyon erőteljes érzés.
 
Az Ezeréves Sólyom fedélzetén filmezni nagy móka volt. Nagyon kényelmesek voltak azok a bőrszékek. Jól el lehetet bennük kényelmesedni. És íme egy jó kis játék: ’Hány stábtag fér be az Ezeréves Sólyomba?’ Gyakorta több ember volt ott, mint ahány ülés. Főleg a pilótafülkében. Mikor azt kiáltották, hogy ’Ennyi!’, mindenki arra gondolt, hogy ’Szuper. Ki ülhet le?’”
 
PAUL BETTANY: DRYDEN VOS
„Az első díszlet, ahová betettem a lábam, az Dryden csillaghajójának vagy csillagyachtjának bálterme volt. Fantasztikus volt. Lelépkedtem a csigalépcsőn, és megláttam egy aranyba öltözött lányt, kezében mikrofonnal énekelni. Aztán egy R2-es egységet pezsgősüvegekkel a fején, mármint ha azt fejnek lehet nevezni. Libabőrös lettem.
 
Hihetetlen, mennyire ügyeltek a részletekre. Csak úgy tátottam a számat. A yacht körül volt egy cyclorama, egy 360 fokos körkép az olasz Dolomitokról, és tényleg azok voltak, ugyanis felismertem a hegyeket. A cyclorama egy nagy kivetítő, ami mozgott, amikor a yachtnak elvileg mozognia kellett. A hegyek bevilágítása dinamikusan változott, és néha berepült egy-egy állat a képbe. Elképesztő volt.
 
Az Ezeréves Sólyom fedélzetén nem volt jelenetem, de többször is megfordultom ott, mikor a barátaim a gyerekeikkel együtt meglátogatták a forgatást. És ettől a díszlettől is libabőrös lettem. Hat évesen láttam először a Csillagok háborúját, és nagyon nagy hatással volt rám. Hogy az Ezeréves Sólyom fedélzetén mászkálhattam, az olyan volt, mint egy valóra vált álom a gyerekkoromból. Imádtam, ugyanakkor érdekes volt azt látni, hogy Lando sokkal jobban ügyelt az állapotára, mint Han. Sokkal tisztább volt, mint az, amit a 70-es évben készült filmekben láthattunk. Az ott, őszintén szólva, higiéniai szempontból meglehetősen kihívásosnak tűnt.”
 


 

Betöltés...